Összegzés

Mivel a szakállbeültetésem után egy évvel már teljesen hozzászoktam a tökéletes eredményhez, ezért utolsó posztomban röviden arról írok, hogy jó döntés volt-e a beavatkozás mellett dönteni, és megfelelő választás volt-e a Hairhungary Klinikához fordulni.

Az első felvetésre a válasz: igen. A másodikra: a legmegfelelőbb.

Minden körülménnyel meg voltam elégedve!

Korábbi bejegyzéseimben is utaltam rá, hogy az eredménnyel maradéktalanul elégedett vagyok. De még a legjobb ételt produkáló étterem sem nyerhetne kiváló minősítést akkor, ha az étterem munkatársai nem megfelelően képzettek és/vagy udvariatlanok és/vagy kedvetlenek, enerváltak lennének. Ugyancsak leronthatná a képet, ha bármely finom étel olyan körülmények között, olyan helyen kerülne felszolgálásra, amely nem méltó bármely finom ízhez.

Nos, a fenti hasonlatnál maradva elmondható: a Hairhungary-nél kiváló az étel, kellemes, kulturált a környezet, felkészült, udvarias, segítőkész, kedves és hihetetlenül türelmes a csapat minden tagja, de tényleg mindenki.

Ha valaki, bárki ilyen, vagy ehhez hasonló beavatkozás mellett döntene és szakszerű, felkészült csapattal szeretne méltányos díjazásért együttműködni, kifejezetten ajánlani tudom őket.

A 9. havi kontroll

A mostani bejegyzés a szakállbeültetésemet követő 9. hónap körüli időszakról szól(na).

Azonban ebben az időszakban a beültetés nyomán az arcszőrzet ténylegesen szakállként viselkedik, bármely mellékhatástól mentesen, illetve ekkor már a látvány is természetesen hat a mindennapokban, így igazából arra gondoltam, hogy beszéljenek helyettem inkább a képek:

Fél évvel a beültetés után

A mostani bejegyzésem a szakállbeültetésemet követő 6. hónap körüli időszakról szól.

  

A korábbiakkal ellentétben ebben az időszakban az izgalmak alább hagynak, egyebek mellett az arcszőrzet folyamatos monitorozása már elmarad. A műtéti beavatkozást követő fél évvel már nincs fájdalom, a beavatkozás okozta – korábban átmenetileg, de esetlegesen visszatérően jelentkező – esztétikai nyomok és az ezzel járó kellemetlenségek már mind-mind múltidő.

Fél évvel a szakállbeültetésem után

Az ember megszokja, hogy arca a külsőt illetően pozitívan megváltozott, bátran megy a napra, használ napvédőt e területen is, azaz úgy éli mindennapjait, mintha szakálla mindig is természetes alkotórésze lett volna. Erre az időszakra a szakáll már megfelelően sűrű és csak régi fotók emlékeztetnek arra, hogy korábban e téren nem állt ilyen jól a páciens.

A dolog vicces része, ha valaki olyan régi ismerősével találkozik, aki csak a beavatkozást megelőzően látta, őszinte rácsodálkozással egyből megszületik a kérdés:, „Te szakállas vagy?”. Határozott, büszke "igen" a válasz, amelyet követően csak magamban teszem hozzá: lettem volna korábban magamtól is, ha tudtam volna… :)